SZIMBIÓZIS
A kortárs festészet plurális világában karakteresen egyéni utat jár makacs tudatossággal Püspök Anita. Erős, világító színépítkezéssel készít gesztusokkal telített absztrakt munkákat, melyek látványa azonban azonnal erős asszociációkat kelt a nézőben. Az első látásra könnyed, laza és attraktív festői világ folyamatosan vezeti tovább a nézőt a mélységek és magasságok felé, melyeknek gyökere természeti inspirációkban rejlik. Dimenziói tágasak, melyeket azonban nem fizikai, természeti törvények láttatása által ér el, hanem képei spiritualitásával, azok szellemi aurájával. Munkái reflektálnak a globális világ aktuális feszültségeire, a fenntarthatóság fogalmát emeli át és teszi központba művészete metafizikai tartalmában a művész. A szimbiózis értelmezése többirányú. Kapcsolatot, összefonódást kíván teremteni természet és szellem, natúra és civilizáció, aggodalom és harmónia között. Képei lendületességét az akril alkalmazásának perfekt tudatosságával éri el, s a festék anyagába beemel más, jellegzetes matériákat, melyekkel intenzív fakturális hatások teremtődnek.
Feledy Balázs
művészetkritikus
Püspök Anita festőművész főként lírai hangvételű, absztrakt, természet-ihlette képeket alkot. Művein a természet megannyi arcát láthatjuk, melyeken keresztül burjánzás, fényjáték, tükröződés, vagy atmoszférikus jelenségek mind-mind felfedezhető. Festményeivel a befogadónak könnyedén sikerül szimbiotikus viszonyba kerülni, mivel a színek jelentése nem csak vizuális élményt, hanem lelki töltekezést is nyújtanak. Mivel Püspök Anita művészetére az absztrakt megjelenítés mód jellemző, ezért képeinek befogadásához a nézőnek is meg kell nyílnia és időt kell szánnia arra, hogy feltárja lényegüket. Feledy Balázs, művészeti író a Szimbiózis kiállítás megnyitóján a következő gondolatot vetette fel az értelmezéssel kapcsolatban: „A kortárs képi világ befogadásának általában két szintje van. Az első, amit a szemünk az első pillantásra felfog, és amihez agyunk ösztönösen egy természetelvű látványt társít. A második szintje az értelmezésnek pedig a felület mögénézés, ami intellektuális és emocionális érzékenységet kíván.” Tehát ha a kiállításlátogatása közben egyszerűen csak végigsétálunk a festmények előtt, akkor lényegüket nem árulják el nekünk. Azonban ha érdeklődéssel fordulunk feléjük és szándékunkban áll titkuk megfejtése, akkor különleges vizuális élményekkel gazdagodhatunk.
A Műgyűjtők Házában megrendezett tárlat érdekessége, hogy Püspök Anita azon sorozatait mutatja be, melyekben tradíció és progresszió is összekapcsolódik. A képek lényege a természetből töltekezik, abból inspirálódik, de egyik sem nevezhető klasszikus értelembe vett tájképnek. Festményeinek felülete nagyon érzékeny, melyek több rétegből állnak, és izgalmas faktúrát alkotnak. Ezek a rétegek szövevényesen átfedik egymást és olyan színpárokat mutatnak, melyek szimbiózisba kerülve ragyogást eredményeznek. A művek dinamizmusát pedig a gesztusfestészet lendületes technikája is fokozza. A kompozíciók horizontális és vertikális hangsúlyai változatossá teszik a kiállítás látogatás élményét. Érdemes megfigyelni a festményekhez társított címeket is, mint pl. „Szinergia”, „Lélekzet”, vagy akár az „Enigma”, melyek még inkább érzékeltetik az emóciókhoz való kötődést. A Szimbiózis kiállítás tehát a kortárs művészeti tendenciák gesztusszerű, kolorista irányzatához kapcsolódik, melynek vizuális világa leginkább az említett érzelmi bevonódást segíti.
Kiállítás ajánló: https://www.mutargy.com/hirek/
